A birtokvédelemről általában

A birtokviszony alapján a birtokos mindenki mástól követelheti, hogy tartózkodjék a fennálló birtokállapot jogalap nélküli megváltoztatásától vagy megzavarásától. Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.

Társasházak esetében különösen nagy jelentősége van birtokvédelemnek, így nem árt tisztában lenni pár fogalommal.

Birtokosnak nevezzük azt a személyt, aki valamilyen dolgot sajátjaként, vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tart. Birtokosnak számít az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került.

A birtok olyan ingó vagy ingatlan dolgot jelent, amelyet a birtokos fizikai értelemben a hatalmában tart. A birtoklás fogalma azt fejezi ki, hogy a dolog pusztán van valakinél, ezzel szemben a tulajdonlás azt jelenti, hogy a dolog valakié. Példaként a bérleti jogviszony említhető meg, miszerint a bérlő használja (birtokolja) az adott dolgot, de nem tulajdonosa annak.

Birtokháborításnak nevezünk, minden olyan más által előidézett cselekményt, mely a birtokost akadályozza a dolog használatában, ilyen például a dolog elvétele, a dolog használatának megakadályozása, zavaró tevékenységek folytatása.

 

A birtokviszony alapján a birtokos mindenki mástól követelheti, – még magától a tulajdonostól is – hogy tartózkodjék a fennálló birtokállapot jogalap nélküli megváltoztatásától vagy megzavarásától.

Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg.
A birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti, kivéve, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és egymás közötti viszonyuk alapján egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

A birtokvédelemnek három eszköze van:

A jogos önhatalom:

A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet.
A fenti kitétel azt jelenti, hogyha valaki jogellenesen próbálja a birtokviszonyt megváltoztatni, azt a birtokos nem köteles tűrni és azt saját maga is megakadályozhatja, de csak olyan mértékben, hogy az ne minősülhessen megtorlásnak. Például: egy táska kézből történő kitépésének megakadályozása a birtokos kezéből.

Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A fenti példánál maradva, a birtokos jogosult ez elvett táskát visszaszerezni oly módon, hogy fellépése nem válik jogellenessé túlzott erőszak alkalmazása miatt.

Birtokvédelem igazgatási úton:

Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.
A birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző illetékes.

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

• a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
• a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
• az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
• a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
• a jegyző illetékességét megalapozó adatokat,
• a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,
• a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket.
• A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tényék igazolására szolgáló bizonyítékokat (pl. tulajdoni lap, bérleti szerződés, stb.)

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a bizonyítást kérelemre folytatja le. A tényállás tisztázását követően a jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartástól eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.

A birtokvédelmi eljárás során hozott végzés elleni fellebbezést a megyei kormányhivatal bírálja el.
A birtokvédelmi eljárásban újrafelvételi eljárásnak, egyezség jóváhagyása esetén a határozat visszavonásának, valamint a jegyző határozata ellen a Ket. szerinti jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásnak nincs helye.

A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, azt három napon belül végre kell hajtani, akkor is, ha az érdekelt fél keresetet nyújtott be. Ebben az esetben a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.
Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

A keresetet az ellenérdekű fél és nem a közigazgatási hatóság ellen kell benyújtani. A perre kizárólagosan a jegyző székhelye szerinti bíróság az illetékes. A perben a bíróság a hasznok, károk, költségek kérdésében hivatalból akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet. Ha a bíróság a perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról – a hasznok, károk, költségek kivételével – a jegyző gondoskodik, ellenben ha a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, a végrehajtás a bíróság hatáskörébe tartozik. A hasznok, károk, költségek felől rendelkező rész tekintetében a végrehajtás minden esetben a bíróság hatáskörébe tartozik.

A birtokvédelmi eljárás illetékköteles, díja jelenleg 3.000 Ft, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni a kérelmen.

Birtokvédelem bírói úton:

Birtokvita három esetben kerülhet bíróság elé:

• az érdekelt fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja és kéri annak megváltoztatását,
• a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kéri,
• ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.

A bírói úton történő birtokvédelemre a Polgári Perrendtartás (Pp.) szabályai az irányadóak.

Fontos megemlíteni, hogy az igazgatási úton történő-, és a bírói úton történő birtokvédelem között az az alapvető különbség, hogy míg az előbbi a birtoklás tényén alapul, addig az utóbbi a birtokláshoz való jogon alapuló védelmet jelenti.

• Kategóriák:

  Birtokvédelem

• Címkék:

  birtokvédelemBirtokvédelem bírói útonBirtokvédelem igazgatási útonJogos önhatalom