Kezelje társasházait online, alakítson ki közösségeket! Házfal

A Társasházakról szóló törvény 50. § (1) bekezdése alapján

A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) – a (2) bekezdés rendelkezésének kivételével – jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. (2) Építésügyi hatósági eljárásban – amennyiben a társasház közössége ügyfélnek minősül – annak képviseletére az (1) bekezdésnek megfelelően a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) jogosult, azonban az új építmény építésére, valamint a meglévő építmény tömegének megváltoztatására jogosító, továbbá a társasház kérelmére hozott építési engedélyt valamennyi tulajdonostársnak kézbesíteni kell.

Ha az idézett rendelkezést tágan értelmezzük, akkor a közös képviselő – a (2) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – elvileg bármely bíróság és hatóság előtt képviselheti a társasházat. A Kúria a Gfv. VII. 30.263/2013. számú ügyben azonban rávilágított arra, hogy a Tht. 50. § (1) bekezdését nem lehet kiterjesztően értelmezni.

 

A Kúriának a hivatkozott perben többek között arra kellett választ adnia, hogy a társasház nevében a közös képviselő aláírhat-e kölcsönszerződést úgy, hogy erre őt a közgyűlés nem hatalmazta fel?

 

A válasz egyértelműen: nem.

 

A Kúria egyebekben kifejtette, hogy a Tht. 50. § (1) bekezdése perlést könnyítő szabály: azt célozza, hogy perben ne a tulajdonostársaknak kelljen félként részt venniük, hanem legyen jogi lehetőség a társasház mint közösség perlésére, amelynek nevében a közös képviselő nyilatkozhat. E jogszabályi rendelkezés nem értelmezhető kiterjesztően akként, hogy az feljogosítaná a közös képviselőt olyan tartalmú megállapodások megkötésére, amelyekre egyébként a Tht. alapján nem jogosult.

A Testület hangsúlyozta, hogy a társasház közös képviselőjének képviseleti jogköre nem korlátlan: csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek intézésére jogszabály rendelkezése, vagy a közgyűlés határozata feljogosítja. (BH 154/2014). A közös képviselő a Tht. 43. § (1) bekezdése alapján nem döntéshozó, hanem döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, önálló, harmadik személyek felé korlátlan intézkedési jogköre csak a társasház működtetésével és az épület fenntartásával kapcsolatban van.

 

Külön érdekesség, hogy a perben szereplő kölcsönszerződésben a felek a Választottbíróság illetékességét kötötték ki, így a szerződésből eredő jogvitát elviekben a Választottbíróság hivatott eldönteni. Azonban a közös képviselő a közgyűlés felhatalmazása nélkül nem dönthet abban a kérdésben, hogy aláírja-e a választottbírósági kikötésről szóló megállapodást.

A Kúria a hivatkozott ügyben kitért arra is, hogy a közös képviselőt a választottbírósági kikötés aláírására felhatalmazó közgyűlési határozat hiányában a választottbírósági szerződés nem jön létre.

 

Összefoglalva tehát elmondható, hogy a közös képviselő a társasházat Választottbíróság előtt csak akkor képviselheti érvényesen, ha őt erre a közgyűlés határozata feljogosította.

A cikk írója:

A Rácz és Pál Ügyvédi Iroda Infokommunikációs szakjogásza, legfontosabb szakterületei közé tartozik a polgári jog, gazdasági jog, bankjog, ingatlanjog, az infokommunikációs szektort érintő jogterületek (médiajog, távközlési jog, reklámjog, szellemi alkotások joga, e-kereskedelmi jog , adatvédelmi jogi ), közbeszerzési jog és a gazdasági büntetőjog.

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is

1 hozzászólás

Hozzászólok
  1. Váradi Z

    Akkor külön határozat kell, hogy bíróság előtt képviselhessen?

    2018.02.13. 19:11:31 Válasz

Szóljon hozzá

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kapjon értesítést a legfontosabb történésekről, teljesen ingyen. Legyen mindig naprakész!

Házfal.hu - társasházi közössségi rendszer

A Képviselő kódexet a Házfal támogatásával hoztuk létre. A Házfal új formáját teremti meg a társasházi életnek. Práblja ki Ön is teljesen ingyen a hazfal.hu oldalon.

Kipróbálom ingyen