Kezelje társasházait online, alakítson ki közösségeket! Házfal

A blog újra töltve egy érdekes (szerintem legalábbis) kérdéskörrel, mégpedig az elvileg kötelező felújítási alap képzéséről. Az aparopó nem más, mint hogy egyébként egy Társasház kamat támogatott hitelt szeretne felvenni, ami nem LTP hitel, ezért jó sok cucc kell hozzá nekik, mert míg pl. a Fundamentától viszonylag olcsón lehet hitelt felvenni, addig sajnos a nem LTP-s Társasházi hitelek eléggé borsosak, de ez van akkor ha egy házban a tulajdonosok nem akarnak/tudnak cél-befizetni több százezer forintokat.

 

Az egyik feltétel a kismillió közül, az hogy a 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet 16.§ értelmében felújítási alappal kell rendelkezni, hogy a kamattámogatást megkapja a ház. Ez mind nagyon szép és jó, de van benne néhány hiba. Rögtön az első, hogy m2-re van megadva a szükséges mérték, annak ellenére, hogy ugye a Társasházakról szóló törvény (továbbiakban THT) a Tulajdoni hányad alapú költségviselést írja elő alapfelállásnak. Igaz a THT 2 évvel később született na de akkor is. Bár ez még a kisebbik gond, mert ugye maximum kap két előírást minden tulajdonos, egyet közös költségre egyet pedig felújítási alapra.

 

Következő finomság, hogy amennyiben ezt a felújítási alapot LTP (Fundamenta, OTP etc.) vagy egy banknál az üzemeltetési számlától elkülönítve tartják már ismételten kiesik a kamattámogatásra jogosult házak köréből. Ez ugye alapvetően azt jelenti, hogy minimum 2 bankszámlájának kell lennie egy Társasháznak, egy üzemeltetési (amire fizetik a tulajdonosok a közös költséget és amiről fizetnek minden számlát) és egy felújítási/LTP. Szerencsére az üzemeletetési számlához rendelt felújítási számla a legtöbb banknál ingyenes. Tehát arról szó sem lehet, hogy mondjuk 3 havonta a “felesleges” pénzt lekötögetjük majd a kamatokkal együtt visszarakjuk az üzemeltetési számlára majd újra lekötjük, ugyanis le kell igazolni, hogy a háznak valóban volt és van is felújítási számlája és lekötött betét, hacsak nem folyamatosan megújuló lekötésről van szó, nem számít annak.

 

Szóval most akkor mindenki, aki nem képez az általa kezelt Társasházaknál felújítási alapot, hívjon össze egy közgyűlést (mert ez is kell!) és nyisson felújítási alapot! Fontos! Nem elég csak azt beleírni a határozatba hogy a költségtervet elfogadták, még akkor sem ha abban szerepel a közös költség és a felújítási alap mértéke. Mindenképpen bele kell venni a határozatba is hogy ennyi és ennyi a közös költség és ennyi és ennyi a felújítási alap. Most a rutinosak biztos felhördülnek, hogy de hát minek ha egyszer a költségvetést elfogadták? Sajnos azért, mert például a bankok olyan határozatot kérnek, amiben ez így feketén fehéren le van írva. És bizony érdemes ezt minden évben újra és újra belevenni, még akkor is ha esetleg számok nem változnak.

 

Azonban nagyon fontos még két dolog (meg több is de most éppen) még a felújítási alaphoz. Az egyik az, hogy ezt hivatalosan az alakulástól és/vagy használatbavételtől számított 90 napon belül kell elkezdni képezni. Akkor sincs minden veszve ha ez már régen elmúlt, hiszen alapvetően 2001 óta kötelező ez a gyűjtés, tehát egy a ’70-es években épült ház esetében azt már senki nem várja el, hogy az elmúlt 40 évre visszamenőleg legyen alap, tehát legrégebben is 2001 óta kell hogy legyen. De ha nincs, még az sem gond, ugyanis ez a kitétel kiváltható azzal, ha a hitelfelvételtől számított legalább 2 éve már folyamatoson az előírt mértékben van gyűjtve az alap. A másik pedig az, hogy nem elégséges ezt az alapot gyűjteni, hanem azt is le kell igazolni, hogy az elmúlt 2 évben mire is lett pontosan költve ebből az alapból és mennyi volt az egyenlege. Az egyenlegeket általában annak a pénzintézetnek kell kiállítania, ahol vezetve volt a “megtakarítás”, viszont a számlákat nekünk kell benyújtani, mégpedig eredetiben de ez még mindig nem elegendő. Hiszen ha nem felújítási (ezek leírása megtalálható a THT-ben), vagy ahhoz szorosan kapcsolódó dolgokra (műszaki ellenőr, tervdokumentáció stb.) lett költve a felújítási pénzből, akkor szintén könnyen eleshetünk a kamattámogatástól.

 

És akkor itt ejtenék párszót a felújítási alapról, ha már így körbe tárgyaltam, hogy miért fontos (többek között), hogy megfelelően legyen gyűjtve. Tehát álljanak itt a pro és kontra érvek.

 

Pro

Mindig van valami a Társasházakon amit csinálni kell, pl.: homlokzat felújítás, függőfolyósok felújítása, tető, födém problémák, felvonó korszerűsítés stb, és az alap kiváló lehet az egyes pályázatoknál önerőnek is. Az ilyen előre gondolásokkal könnyen megelőzhetőek azok az esetek, hogy egyes tulajdonosoknak több százezer forintokat kelljen befizetnie, mert szét ette a rozsda a strangokat, vagy mert már több a lyuk a tetőn mint egy ementáli sajton és muszáj megcsinálni. Mindig érdemes előre gondolni! Sok új háznál találkozom azzal az érvvel a tulajdonosok részéről, amikor szóba kerül a felújítási alap (vagy éppen LTP), hogy minek már most felújítási alapot képezni, hiszen még csak 1-2-3 éves a ház nem kell itt semmit felújítani. Persze, valószínűleg majd nem a tetőt kell újra fedni és valószínűleg nem is majd a fűtési rendszert kell korszerűsíteni, de egy lépcsőház festés is finanszírozható a felújítási alapból. És ha ez nem is tűnik olyan eget rengetően fontos dolognak, nagyon sokat dobhat mind a tulajdonosok komfortérzetén mind pedig adott esetben az ingatlan megítélésén is. Tehát a felújítási alap nem feltétlenül csak a régebbi házak terhe.

 

Kontra

Nagyon sok sok ház van, és ez tapasztalat, ahol még a közös költség fizetés is nehézséget okoz és ez nem feltétlenül a pazarló kezelésnek köszönhető és/vagy az irreálisan megállapított költségeknek köszönhető. Ugyan lehet mondani, hogy egy 50 m2-es lakás esetében a legmagasabb összeggel számolva is mindössze 600,- Ft/hó összegről beszélhetünk, tehát nem olyan elviselhetetlenül magas. DE és ezt fontos átgondolni, a felújítási alapot akkor is fizetni kell, ha a tulajdonosok nem fizetik a közös költséget és vele együtt az alap díját, mondjuk 8-10 lakó az, aki rendszeresen nem vagy nem időben (negyed, fél vagy akár évente egyszer, utólag) fizet és máris 5-6.000,- Ft-os hiány léphet fel az üzemeltetési számlán havi szinten, mert ugye a felújítási alapra át kell utalni a pénzt és jobb híján ez az üzemeltetési költségek rovására mehet. Ugyan nem ezt mondom, hogy ezek havi pár ezres mínuszok fogják csődbe vinni a Társasházakat, de erősen megnehezíthetik az egyes szolgáltatók, vállalkozók díjának időben történő kifizetését.

 

Én személy szerint egyébként a felújítási alap képzése mellett teszem le a voksomat, de azt is nagyon alaposan át kell gondolnia a képviselőnek és a Tulajdonosoknak is, hogy mi az az összeg, amit havonta erre a célra biztonságosan el tudnak különíteni, esetleg a közös költség számszakilag változatlanul hagyásával.

 

 

 

A cikk írója:

Egy lelkes fiatal közös képviselő.

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is

Szóljon hozzá

Iratkozzon fel hírlevelünkre

Kapjon értesítést a legfontosabb történésekről, teljesen ingyen. Legyen mindig naprakész!

Házfal.hu - társasházi közössségi rendszer

A Képviselő kódexet a Házfal támogatásával hoztuk létre. A Házfal új formáját teremti meg a társasházi életnek. Práblja ki Ön is teljesen ingyen a hazfal.hu oldalon.

Kipróbálom ingyen